Hogyan működik a szaglás?

Ehhez először is ismerjük meg az orr működését, persze csak röviden összefoglalva: A szaglás szerve az orr, mégis csak a legfelsőbb részben helyezkedik el a különleges, minket érintő- szagok iránt érzékeny érzősejteket tartalmazó szaglóhám! A szaglóideg az agyállományba a szaglóideg központba továbbítja az érzékelt szagokat. Itt érzékeljük, érezzük a különböző illatokat és kellemetlenebb szagokat is. Az embereknél sokkal rosszabb az érzékenység, mint az állatoknál, de gondolom erről már olvastál vagy tapasztaltad egy kutyához képest mennyivel később vagy épp egyáltalán nem veszünk észre semmilyen szagot. Mondjuk az állatvilágban ennek nagy jelentősége van.

A szaglás módja: a levegőben lévő anyagok molekulái a szaglóhámhoz jutnak, a levegőt pedig orrlégzéssel az orrkagylók közvetítik a szaglóhámhoz. Belégzés-kilégzés!

Érdekességek:

• A szaglóhám, amivel esetünkben foglalkozunk, amitől érezzük az illatokat- emberben 9 cm ² méretű, és az orrüreg tetején fekszik, körülbelül 7 cm-rel az orrlyukak felett és mögött. 
• Étkezés közben az ételek íze az étel illatával keveredve a garaton keresztül jut el a szaglóhámhoz. (biztos tapasztaltad már, hogy náthás állapot esetén ez sajnos elmaradhat, így ennek fontosságát csak akkor észleljük, egyébként természetesnek vesszük, hogy érezzük)
• A szagérzés mára már eléggé lecsökkent, még így is 0,000005 g/l mennyiségben lévő anyagokat is jelez orrunk.
• Szaglóképességünk nagyon fáradékony, ezt is biztosan már érzékelted- parfümök esetében, zárt térben maximum 4 illatot vagy képes megkülönböztetni, parfümöt tesztelni, többnél már nehéz valós illatérzést érzékelni.  

A szaglás az első érzékelésünk, amely számtalan, láthatatlan dolgot képes érzékelni, így sok esetben életet is menthet! Az olyan veszélyekre, mint a tűz és a gázszivárgás. 

A szaglás gyakran az első reakciónk a környezetünkben lévő történésekre, figyelmeztet bennünket, előbb érezzük, mint, hogy látnánk például érezzük a füstszagot, de nem látunk tüzet!  Érzékeljük a romlott étel szagát, mielőtt megkóstolnánk azt. De bár a szaglás alapvető érzék, még mindig nem tudjuk pontosan hogyan is működik, folyamatosan kutatják, hogyan dolgozzuk fel és értelmezzük szagként az illatanyagokat.

De vajon miért olyan kíváncsiak a kutatók, parfümőrök az illatokra, szagokra a szaglásra? 

A szaglás, akárcsak az íz, egy kémiai érzék, amelyet az érzékszervi sejtek, az úgynevezett kemoreceptorok (szaglóreceptorok, amely egy bélyegnyi területen több, mint 10 millió kis receptort is tartalmazhatnak) érzékelnek. Amikor egy szaganyag stimulálja az orrban lévő kemoreceptorokat, amelyek érzékelik a illatot, szagot, elektromos impulzusokat adnak át az agynak. (több, mint 10 000- féle illat megkülönböztetésére képesek) Az agy ezután úgy értelmezi az elektromos aktivitás mintázatait, hogy bizonyos illatok, szagok alakulnak ki, és a szaglóérzés működésbe lép – amit illatként, szagként ismerhetünk fel. Az egyetlen másik kémiai rendszer, amely képes gyorsan azonosítani, értelmezni és megjegyezni az új molekulákat, az az immunrendszer.

A szaglás – minden más érzéknél jobban – szorosan kapcsolódik az agynak az érzelmeket és az asszociatív tanulást feldolgozó részéhez is. Az agyban található szaglóközpont, amely az érzetet észleléssé rendezi, a limbikus rendszer része – egy olyan rendszer, amely magában foglalja az amygdalát és a hippokampust, amelyek létfontosságúak viselkedésünk, hangulatunk és memóriánk szempontjából. Ez a kapcsolat az agy érzelmi központjával a szaglást lenyűgöző határterületté teszi az idegtudományban, a viselkedéstudományban és persze a marketingbe.

Hogyan érzékelik az emberek a szagokat, hogyan vált ki érzelmeket, emlékeket, valamint a szag- és szagérzékelés manipulálásának érdekes (és néha szokatlan) módjai?

A szaglás akkor kezdődik, amikor a levegőben lévő molekulák stimulálják a szaglóreceptor sejteket. Ha egy anyag valamelyest illékony (vagyis könnyen gázzá alakul), akkor molekulákat vagy illatokat, szagokat bocsát ki belőle. Az olyan nem illékony anyagoknak, mint például az acél, nincs szaga.

A hőmérséklet és a páratartalom befolyásolja az illatokat, szagokat, mert növelik a molekuláris illékonyságot. Emiatt a hőségben erősebb a szemetes szag, kevésbé érzékeljük intenzíven a parfümünket és az eső után pedig dohos szagúak az autók, lakások. Egy anyag oldhatósága az illatát, szagát is befolyásolja. A vízben vagy zsírban oldódó vegyszerek általában intenzívebbek.

Amikor egy légáram egy szaganyagot söpör fel az orrlyukon keresztül, a molekulák a szaglóhámhoz – a szaglóérzés központjához – ütköznek. A hám az orrüreg felső részének csak pici területét foglalja el-lásd fent és kép. A szaglómirigy által kiválasztott nyálka bevonja a hám felszínét, és segít feloldani az illatokat, szagokat.

A szaglóreceptor sejtek gomba alakú és végű neuronok, amelyeket dendriteknek neveznek.  Amikor egy szaganyag stimulál egy receptorsejtet, a sejt elektromos impulzust küld a szaglóhagymának a tövében lévő axonon keresztül.

A támogató sejtek szerkezetet biztosítanak a szaglóhámnak, és segítenek a receptorsejtek leszigetelésében. Ezenkívül táplálják a receptorokat és méregtelenítik a hám felszínén lévő vegyszereket. A bazális őssejtek a sejtosztódás révén új szaglóreceptorokat hoznak létre. A receptorok havonta regenerálódnak – ami meglepő, mert az érett neuronok általában nem cserélődnek.

Míg a receptorsejtek reagálnak a szaglási ingerekre, és a szaglást eredményezik, a szaglóhám trigeminus idegrostjai a fájdalomra reagálnak. Amikor valami maró hatást, például ammóniát érzünk, a receptorsejtek felszívják a szagokat, míg a trigeminus idegrostok felelősek az éles csípő érzetért, ami azonnali hátrálásra késztet minket.

Sajnos vannak, akik nem érzékelik az illatokat és szagokat, ezzel együtt az ételek ízét sem! 

Szagláshiány azaz a szaglás képtelensége. Ahogy a siketek nem hallanak, és a vakok nem látnak, az anozmikusok nem érzékelik a szagokat, és alig érzékelik az ízeket. Ezt egy orrmelléküreg-betegség, orrjáratban kialakult bármilyen rendellenes képződmény,  vírusfertőzések és egy fejsérülés mind-mind okozhatja.

Az anozmiával született gyermekeknek gyakran nehézséget okoz a fogyatékosság felismerése és kifejezése. Mivel az anozmikusok nem reagálnak a tűzre , a földgázszivárgásra és a romlott élelmiszerekre, az orvosok azt tanácsolják, hogy telepítsenek több füstjelzőt, váltsanak gázról elektromos áramra, és jelöljenek meg minden élelmiszert a lejárati dátummal.

Szaglórendszer-kutatás

Richard Axel és Linda Buck Nobel-díjat kapott a szaglással kapcsolatos munkájukért.

Hogyan ismeri fel, kategorizálja és memorizálja az agy a szagok széles spektrumát? 

1991-ben Richard Axel és Linda Buck úttörő tanulmányt jelentetett meg, amely rávilágított a szaglóreceptorokra és arra, hogy az agy hogyan értelmezi az illatokat és a szagokat. 2004-ben elnyerték a fiziológiai és orvosi Nobel-díjat a kutatásaikért.

Axel és Buck felfedezett egy nagy géncsaládot – 1000 gént, vagyis az emberi összlétszám 3 százalékát –, amely a szaglóreceptor típusokat kódolja. Azt találták, hogy minden szaglóreceptor sejtnek csak egyféle receptora van. Mindegyik receptortípus kis számú rokon molekulát képes kimutatni, és egyesekre nagyobb intenzitással reagál, mint másokra. Lényegében a kutatók felfedezték, hogy a receptorsejtek rendkívül specializálódtak bizonyos szagokra.

Axel és Buck azt is megállapította, hogy minden egyes szaglóreceptor-típus elektromos impulzusát a szaglóközpont egy adott mikrorégiójába küldi. A mikrorégió vagy glomerulus, amely megkapja az információt, majd továbbítja azt az agy más részeibe. Az agy illatként/szagként értelmezi a különböző glomerulusokban végzett tevékenység által létrehozott "szagmintázatokat". A szaglóhagymában 2000 glomerulus található – kétszer annyi mikrorégió, mint a receptorsejtek –, ami lehetővé teszi számunkra, hogy illatok, szagok sokaságát érzékeljük.

Hogyan hozzák felszínre a szagok az emlékeket?

Szaglási emlékeink nagy részét gyerekkorunkban hozzuk létre. Egy szag emlékek özönét idézheti elő, befolyásolhatja az emberek hangulatát, sőt munkateljesítményüket is befolyásolhatja. Mivel a szaglóközpont az agy limbikus rendszerének része, egy olyan terület, amely oly szorosan kapcsolódik a memóriához és az érzésekhez, amelyet néha „érzelmi agynak” is neveznek, a szaglás szinte azonnal képes felidézni az emlékeket.

A szaglóhagymának bensőséges hozzáférése van az érzelmeket feldolgozó amygdalához és a hippocampushoz, amely az asszociatív tanulásért felelős. A szoros és pontos működés ellenére azonban a szagok nem váltanának ki emlékeket, ha nem lennének feltételes válaszok, visszacsatolások. Amikor először megszagolunk egy új illatot, összekapcsoljuk azt valamivel- egy eseményhez, egy személyhez, egy dologhoz vagy akár egy pillanathoz. Az agyad kapcsolatot teremt a szag és az emlék között – pl a klór szagát a stranddal kapcsolod össze, szinte azonnal! Amikor újra találkozol a klór szaggal, a kapcsolat már ott van, készen arra, hogy emléket vagy hangulatot idézzen elő. A klór felidézhet egy bizonyos, nyári, strandolós emléket. Például a liliom illata felkavarhat anélkül, hogy tudnád, miért. Ez részben az oka annak, hogy nem mindenki szereti ugyanazokat az illatokat. Okát ugyan nem tudhatjuk, de lehet köze egy emlékhez még akkor is, ha nem vagyunk tudatában mi az a konkrét dolog vagy személy, akit az illat érzékelésével rögtön asszociálunk.

Mivel a legtöbb új illattal/szaggal fiatalkorunkban találkozunk, az illatok gyakran gyermekkori emlékeket idéznek fel. De valójában már születésünk előtt elkezdünk kapcsolatokat teremteni a szag és az érzelmek között. Azok a csecsemők, akik méhükben alkoholnak, cigarettafüstnek vagy fokhagymának voltak kitéve, előnyben részesítik a szagokat. Számukra a szagok, amelyek más babákat zavarhatnak, normálisnak, sőt megnyugtatónak tűnnek.

Illatmarketing

Egy érdekes amerikai példa: Az ingatlanügynökök régóta használják az illatmarketinget az ügyfelek „befolyásolására”. Az eladók friss süteményeket tesznek a munkalapokra, hogy a ház otthonosabbnak, kényelmesebbnek, ettől vonzóbbá váljon. Szállodák, üzletek finom illatokhoz folyamodnak, hogy segítsenek kellemes hangulatot teremteni, és jó benyomást is kelteni. Emiatt jelentek meg az autó,- szekrény és lakásillatosítók is, amelyeket irodában előszeretettel használnak.

Az illatmarketing egy divatos „trükk”, amellyel megnyugtató, bizalmat sugárzónak és igényesnek tűnhetsz egy irodában, ahol fogadod a vevőket, ügyfeleket. Ezek az illatok azonban nagyon távol állnak a keleties, fűszeres, nehéz tömjén és pacsuli erős illatától, finomak és szinte észrevehetetlenek, de nagyon profin hatnak. Gondosan válogatott illatokat használnak, hogy a vásárlókat a jólét érzésére csábítsák és azt sugallják, hogy a legjobb helyen vannak. Azok az üzletek, amelyek cipőket vagy ruhákat árulnak, olyan illatokat használnak, amelyek semleges, egyben természetes aromát bocsájtanak ki, ilyen például a borostyán. Egyes cégek arra is törekednek, hogy „márkaillatot” fejlesszenek ki, amit a vásárlók éppúgy társítanak a vállalathoz, mint egy logót. Mennyire nagy hatást fejt ki, amire egy igen nagy ipar épült, nem véletlenül!

Ha szívesen olvasnál még hasonló cikkeket, kérlek, akár témát is megadva írj nekünk! illattenger@illattenger.hu

Köszönjük!