Illatos történelem

Voltak igazán érdekes pillanatok a parfümök történetében, az pedig egy érdekes kérdés ki volt az első, aki illatot készített. Illatos történelemként készítettünk egy írást arról, ami tudható a múltból a parfümök kialakulásával kapcsolatban.  

• Az egyiptomi papokat és fáraóikat illatanyagokkal temették el – és amikor a sírokat a régészek 1897-ben felnyitották, kiderült, hogy a parfümök megőrizték eredeti, édes illatukat. Az egyiptomi történelem fontos alakjait illatosított olajokkal temették el, hogy biztosítsák „szaglási szükségleteik” kielégítését.
• Hippokratész – „az orvostudomány atyja” – nagy figyelmet szentelt a higiéniának, fertőtlenítést és parfümhasználatot írt elő a betegségek megelőzésére. 
• A görögök alkalmazták az aromaterápiát, tudományossá tették az illatok alkalmazását, nem tekintették misztikumnak. Mind a férfiak, mind a nők megszállottjává váltak a „test kultuszának”: a nők fésülködőasztaluknál a férfiak inkább nyilvánosan, a nyilvános fürdőben illatozták magukat, edzés után.  
• Néró császár annyira megőrült a rózsákért, hogy rózsavízzel locsoltatta vendégeit. 
• A keresztes hadjáratok kezdetekor – a 11. ^században – a Közel- és Távol-Keletről érkezett keresztesek által Európába visszahozott kincsek között szerepeltek az aromás anyagok (és az illatszertechnikák). 
• A híres arab orvos, Avicinna volt az első ember, aki elsajátította a rózsaszirom lepárlását a 10. ^században .

Mindig is természetes kapcsolat volt a bőr és a parfüm között. Amint azt Medici Katalin királynő kesztyűkészítője is megértette, remekül leplezi a cserzőműhely tartós, jellegzetes illatát. 1656-ban pedig Franciaországban megalakult a Kesztyűkészítők és Parfümőrök Társasága – a „maître-gantiers” – kesztyűkészítő/parfümőrmesterek számára. 

• XIV. Lajos király (1638-1715) új magasságokba emelte az illatszerek irányzatát azzal, hogy megbízta illatszerészét, hogy a hét minden napjára alkosson új illatot. Ragaszkodott ahhoz, hogy az ingeit aloe-fából, szerecsendióból, storaxból, szegfűszegből és benzoinból álló „Aqua Angeli”-vel illatosítsák, rózsavízben forralva, „olyan mennyiségben, amennyire elfér négy ujjnyi”. Egy napig és egy éjszakán át főzték, mielőtt jázmin- és narancsvirágvizet és kevés pézsmát adtak hozzá. Mint valami korai szövet kondicionálót, Louis ingeinek öblítésére használták. 
• Bonaparte Napóleon állandó megbízást adott parfümőrjének, Chardinnek, hogy havonta 50 palackot szállítson ki. Imádta a hűsítő tulajdonságait, és mosás után átitatta vele a vállát és a nyakát. Különösen szerette a rozmaring illatát, amely a kölni víz egyik kulcsfontosságú összetevője, ami születése helyén Korzika sziklái és sziklás bozótosai mentén virágzott.

A modern parfüméria, ahogyan ma ismerjük és szeretjük, a viktoriánus korszakban gyökerezik. Annak az évszázadnak az okos kémikusai voltak azok, akik olyan áttörést jelentő molekulákkal álltak elő, amelyek teljesen új szintre emelték az illatszert. Az új szintetikus anyagok gyakran megbízhatóbbak és stabilabbak voltak – és lehetővé tették az illatszerkészítők számára, hogy megalkossák és megtartsák egy virág tartós illatát, amelynek saját illata elkeserítően nehezen nyerhető ki természetes úton.

• Chanel anyja mosónő és piaci bódétulajdonos volt, amikor meghalt, a fiatal Gabrielle-t ciszterci apácákhoz küldték Aubazine-ba. A jellegzetes illat megalkotásakor a frissesség volt a legfontosabb. Ernest Beaux parfümőr 10 mintából álló sorozatot mutatott be a Mademoiselle-nek. Egytől ötig, és 20-tól 24-ig voltak számozva. Az 5-öst választotta – és igen, a többi már történelem.

 Az 50-es évekig az illat olyasvalami volt, amit a nők leginkább a nagy napokra, ünnepekre és születésnapokra használtak. Egészen addig, amíg egy nagyon hozzáértő, befutott New York-i szépségvállalkozó – Estée Lauder néven – meg nem alkotta az első üzleti illatot, ami fürdőolaj volt majd az első parfümöt!

Akkoriban egy nő arra várt, hogy férje parfümöt adjon neki a születésnapján vagy nevesebb alkalmakra. Egyetlen nő sem vásárolt illatot magának. 

Régre nyúlik vissza az illatokkal való kapcsolata az embernek és noha misztikus, gyógyító, tartósító, istenek előtt tisztelgő mivolta is ok arra, hogy a mai napig szeressük és használjuk nap, mint nap, mára már sokkal több, mint egy illatosító eljárás. Komoly üzletet képvisel, az emberek napi rituáléjához szorosan kötődő parfümhasználat!

Te is nap, mint nap használsz parfümöt, ugye?